EU AI Act magyar KKV-knak — mi vonatkozik rád, és mi nem

Vonatkozik rám egyáltalán?

Majdnem biztosan igen — de nem úgy, ahogy gondolod. A rendelet két szerepet különböztet meg: a szolgáltató fejleszt egy MI-rendszert, és a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba; az alkalmazó egy kész rendszert használ a saját tevékenységében. A kötelezettségek túlnyomó része a szolgáltatóra esik, és a magyar KKV-k szinte kivétel nélkül alkalmazók. A szerep nem a cégmérettől függ, hanem attól, mit csinálsz a rendszerrel — és egy cég egyszerre lehet az egyik eszköznél alkalmazó, a másiknál szolgáltató.

Mi a helyzet, ha csak használok egy AI-eszközt?

Akkor alkalmazó vagy, és rövid a listád. Egy nem tiltott és nem magas kockázatú eszköznél gyakorlatilag két dolgod van: az átláthatóság ott, ahol a rendszer emberrel találkozik, és a munkatársaid MI-jártassága. A műszaki dokumentáció, a megfelelőségértékelés, a CE-jelölés, a nyilvántartásba vétel mind a szolgáltató dolga, nem a tiéd.

Egy dologra viszont érdemes figyelni: alkalmazóból szolgáltatóvá válsz, ha a saját neved alatt kezded kínálni a rendszert, ha lényegesen módosítod, vagy ha úgy változtatod meg a rendeltetését, hogy magas kockázatúvá válik. Ez a három eset a határvonal.

Mi az a MI-jártasság (AI-írástudás), és tényleg mindenkire vonatkozik?

Igen, mindenkire vonatkozik, aki szolgáltató vagy alkalmazó — cégmérettől függetlenül —, és 2025. február 2. óta hatályos. Azt kell tenned, hogy intézkedésekkel támogatod a munkatársaid MI-jártasságának fejlődését: értsék, mit csinál az eszköz, mire nem jó, és mikor kell embernek döntenie. A 2026 nyarán hatályba lépett uniós módosítás enyhített a megfogalmazáson — nem kell garantálnod senki konkrét tudásszintjét, de intézkedéseket tenned igen.

Nincs előírt tanfolyam, nincs központi vizsga és nincs hatósági tanúsítvány. A mérce az, hogy a saját használatodhoz mérten arányos‑e, amit teszel — és hogy dokumentálva van‑e. A rendelet ehhez a kötelezettséghez nem rendel uniós szintű bírságmaximumot; a szankcionálás tagállami hatáskör. Ez nem azt jelenti, hogy nincs következménye — azt jelenti, hogy nincs uniós plafon.

Mi tilos egyáltalán?

Nyolc gyakorlat tiltott; hat közülük 2025. február 2. óta. Egy hétköznapi cégműködésben ebből kettő fordulhat elő valóban: az érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatásban (orvosi vagy biztonsági célt kivéve), illetve a személyek biometrikus adat alapján való kategorizálása érzékeny jellemzők — etnikai hovatartozás, politikai vélemény, vallás, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság — kikövetkeztetésére. A többi tilalom (szociális pontozás, tudatalatti manipuláció, sérülékenység kihasználása, arcképek válogatás nélküli gyűjtése, valós idejű arcfelismerés közterületen) jellemzően távol áll egy KKV mindennapjaitól. Ebbe a kettőbe egy cég ráadásul nem szándékosan fut bele, hanem egy megvásárolt eszköz funkcióján keresztül — érdemes rákérdezni a szállítónál.

Két további tilalom 2026. december 2-től lép be: a beleegyezés nélküli intim tartalmat, illetve gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagot előállító rendszerekre.

Mikor számít magas kockázatúnak egy rendszer?

Akkor, ha a rendelet III. mellékletében felsorolt érzékeny területek egyikén használják. Egy KKV ezek közül jellemzően háromba fut bele: toborzás és kiválasztás (álláshirdetés célzása, önéletrajzok szűrése, jelöltek értékelése), munkaviszonnyal kapcsolatos döntések és a munkavállalók teljesítményének, magatartásának figyelése, valamint természetes személyek hitelképességének értékelése.

Van kiskapu, és számít: nem magas kockázatú a rendszer, ha csak szűk eljárási feladatot lát el, egy már befejezett emberi munka eredményét javítja, mintázatokat jelez az emberi értékelés helyettesítése nélkül, vagy előkészítő feladatot végez. Ez a kivétel viszont sosem érvényes, ha a rendszer profilalkotást végez természetes személyekről — és a „mi csak előszűrjük az önéletrajzokat” tipikusan pontosan az. Itt bukik el a legtöbb megnyugtató önbesorolás. Azt, hogy a kiskapu pontosan meddig tart, a Bizottság iránymutatása mondaná meg — az viszont a saját, 2026. februári határidejét lekéste, és máig tervezet.

Ezek a szabályok 2027. december 2-től alkalmazandók. Fontos viszont, hogy csak a rendelet III. fejezetének 1–3. szakasza csúszott ki eddig; a szabványokra, a megfelelőségértékelésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rész, valamint a piacfelügyelet már 2026. augusztus 2. óta él. És egy már működő rendszer csak addig marad kívül, amíg nem esik át lényeges tervezési változtatáson.

Két 2026-os módosítás a KKV-k javára billent. A KKV-k a műszaki dokumentációt egyszerűsített formában is megadhatják, és a bejelentett szervezeteknek ezt el kell fogadniuk. A „biztonsági alkatrész” fogalma is szűkült: a puszta felhasználói segítés, teljesítményoptimalizálás, automatizálás vagy kényelmi funkció már nem tartozik bele.

Mit kell jelezni az ügyfélnek?

Ez az a rész, ami 2026. augusztus 2. óta már él, és a hatóságok ki is kényszeríthetik. Ha a rendszer közvetlenül emberrel kommunikál — chatbot, hangasszisztens —, a másik félnek tudnia kell, hogy géppel beszél; kivéve, ha ez a körülményekből egy észszerűen tájékozott ember számára amúgy is nyilvánvaló. Ennek nincs türelmi ideje: ma kötelező.

Ha valódi személyt, helyet vagy eseményt ábrázoló, mesterségesen előállított vagy manipulált tartalmat (deepfake-et) teszel közzé, azt jelölni kell — a művészi, szatirikus vagy fiktív műveknél enyhébb formában. Közérdekű témában közzétett, MI-vel írt szöveget szintén jelölni kell, ha nincs mögötte emberi szerkesztői felelősség. Ezekre sincs haladék.

A gépi olvashatóságot biztosító, technikai jelölés a szolgáltató kötelezettsége — és egyedül ez kapott haladékot: a 2026. augusztus 2. előtt piacra került generatív rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük. A te oldaladon a látható, érthető tájékoztatás a feladat, legkésőbb az első interakció időpontjában.

Mik a határidők?

A rendelet szakaszosan lép életbe, és a magas kockázatú részt 2026 nyarán kitolták. Ami ma számít:

A III. melléklet szerinti magas kockázatú szabályok eredetileg 2026. augusztus 2-án léptek volna életbe, a termékbe épített rendszerekre vonatkozók pedig 2027. augusztus 2‑án. Egy 2026. július 27‑én hatályba lépett uniós módosítás tolta ki mindkettőt.

Egy magyar sajátosság a 2025. augusztus 2-i sorhoz: akkor a tagállamok kötelezettsége lépett életbe, hogy szankciórendszert állítsanak fel. Itthon a hatóságokat és a forintban meghatározott bírságplafonokat a végrehajtási rendelet hozta létre, 2025. december 1-jei hatállyal — 2025 augusztusában Magyarországon még nem lehetett bírságot kiszabni.

Mi a szankció?

A felső határok tényleg magasak: tiltott gyakorlatért 35 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 7%-a, a legtöbb egyéb kötelezettség — köztük az átláthatóság — megsértéséért 15 millió euró vagy 3%. A MI-jártasság a kivétel: ahhoz a rendelet nem rendel uniós plafont. KKV-kra és startupokra viszont a kettő közül a kisebb összeg a plafon, nem a nagyobb; ezt maga a rendelet mondja ki.

Magyarországon a bírságot forintban szabják ki, és a hatóság mérlegeli a jogsértés jellegét, súlyát, időtartamát és a cég méretét is. A rendeletben szereplő felső határok a legsúlyosabb, szándékos esetekre készültek — nem egy KKV első hibájára.

A felügyeletet Magyarországon a Mesterséges Intelligencia Hivatal látja el, amely kizárólag hivatalból jár el: egy bejelentés önmagában nem indít hatósági eljárást.

Mit érdemes most csinálni?

Négy lépés. Az első három egy hét alatt elkezdhető, a negyedik pedig már ma kötelező:

1. 01Írd össze, hol használtok ma MI-t. A hivatalosan bevezetett rendszerektől addig, amit valaki a marketingen vagy a HR‑en a saját szakállára elkezdett.
2. 02Döntsd el minden tételnél, hogy szolgáltató vagy alkalmazó vagy. A legtöbbnél alkalmazó leszel — és ezzel a lista fele lekerül a napirendről.
3. 03Jelöld meg, ami embert érint: toborzás, teljesítményértékelés, munkavállalói megfigyelés, hitelbírálat. Ez a 2027. decemberi napirended.
4. 04Ahol a rendszer ügyféllel vagy munkatárssal beszél, tedd egyértelművé, hogy MI. Ez már ma is kötelező.

A magyar hatóság magyar nyelvű tájékoztatót ad ki a most élő átláthatósági kötelezettségekről — köztük egy kérdéslistával, amit érdemes feltenni az AI-szállítódnak, és rögzíteni a szerződésben.

Mind a négy lépés ugyanazon múlik: nem lehet irányítani azt, amiről nincs listád. A legtöbb cégnél pedig nincs — az árnyék-MI épp attól árnyék, hogy sehol nem szerepel.

A magyar hatóság tájékoztatója →